== Jelentem: elköltöztem! ==

Kedves Mindenki!

Nagy lépésre szántam el magamat: így két év után végre saját tárhelyre költözött a blogom. Mostanra az átcuccolás is megtörtént, úgyhogy az eddigi cikkeket, ujjgyakorlatokat és agymenéseket mind-mind megtalálhatjátok mostantól az új tárhelyen. :) Az új elérhetőségem:

www.tintacseppek.hu

Köszönöm mindenkinek, aki kitartóan látogatta a blogot,
remélem, az új helyen is találkozunk majd! ^.^

Októberi száz szavas játék

Sajnos az októberi Apolló játékról lemaradtam, mert lefoglaltak az íróiskolás feladatok, de a téma kapcsán annyira mocorgott bennem egy rövid történet, hogy úgy döntöttem, utólag azért megérdemli, hogy megírjam. 😊😍

Feladat: Írj valamit az őszről!

Szeptemberi száz szavas játék

Feladat: Írj meg minél hátborzongatóbban egy cirkuszi forgatagot. Kizárólag leírásokat használhatsz! Próbálj meg minél több érzékszervet bevonni.

Történetek száz szóban - 12.felvonás

Feladat: Írj E/1-et kedvenc karaktered szemszögéből. Meséljen el egy gyerekkori keserűséget vagy traumát maximum 100 szóban. (Egy ismertebb regény vagy film karakterére és a végére írd oda azért, ki az!)

"A zene az kell, hogy ne vesszünk el"

A mesterszakos diplomamunkám miatt mostanában rengeteg YA irodalommal kapcsolatos szakirodalmat olvasok, és szerencsére van egy olyan „rossz” szokásom, hogy ha épp egy kutatásnak az elején tartok, akkor mindenen átrágom magamat. Rengeteg olyan cikken is, amiről már az első pillanatban tudom, hogy 99%-os eséllyel nem fog bekerülni a kész munkám forrásjegyzékébe. Így akadtam össze néhány hete a Kent Állami Egyetem egyik professzorának, William Kistnek is egy igen érdekes oktatási eszközével, ami a „Multimodal Memoir Project” nevet viseli és mivel imádom az önismereti játékokat/feladatokat - különösen ha még az írást is érintik -, ezért persze, hogy én is kerítettem magamnak a saját memoáromat. Igaz, hogy távolról sem lett olyan csili-vili, mintha egy egyetemi projektre kellene jó jegyet szereznem (még prezit se csináltam hozzá), de ettől függetlenül is nagyon tanulságos két órát töltöttem a feladattal.

Júliusi száz szavas játék

Feladat: Főszereplődnek most van az álomesküvője (mindegy hogy fiú vagy lány), megvan minden. Csodás ruha, nagy lagzi várja, ünneplő sokaság tökéletes ara/vőlegény-jelölt. Mégis, az utolsó pillanatban kétségek merülnek fel benne! Ezt kell tennie?

Történetek száz szóban - 11.felvonás

Végre van időm visszatérni a száz szavas írástechnikai játékok írásához, úgyhogy meg is hoztam a következő egypercest. 😊

Feladat: Írj meg maximum 100 szóban egy városi legendát! Bármilyen tévhit, összeesküvés-elmélet, meglepő tartalmú morbid, szokatlan pletyka, horror legenda feldolgozása lehet, ami hihetőnek hangzik, esetleg tartalmaz némi valóságalapot. Bármilyen formában kidolgozhatod, a fantáziádra bízom.

Ügyesebbeknek: ne használj sablonlegendát, találj ki egy saját hihetőnek tűnő elméletet, jelenséget, ami szerinted tartalmában és jellegében is alkalmas, hogy szóbeszéddé, városi legendává váljon.

Ceruzanyomok #7 - A saját miérted hatalma

Májusban arról beszélgettünk a Ceruzanyomok keretében, hogy nekünk személy szerint mi szokott elakadást okozni írás közben, vagy mi az, ami könnyen blokkol, amikor épp dolgozunk egy történeten. (Ezt a cikket itt olvashatjátok.) Ebben a hónapban a korábbi témát folytatva arról kellett volna írnom, hogy én miként szoktam a saját blokkjaimon túljutni és újra megtalálni a lendületemet, a cikk írása közben azonban kicsit elkanyarodtam. Elvégre mindenkinek más technika jön be, amikor a blokkjai lebontásáról van szó, van azonban egy fontos elem, ami szerintem mindenkinek azonos. A miértek megtalálása.

Úgyhogy arra jutottam, konkrét módszerek és tippek megosztása helyett ezúttal erről fogok írni. Remélhetőleg a csapat is elnézi majd nekem a téma szabadon értelmezését. 😏

Júniusi száz szavas játék

Májusban sajnos lemaradtam az Apolló játékról, mert sem időm, sem pedig ihletem nem volt a havi feladathoz, ebben a hónapban viszont szerencsére sikerült írnom. Méghozzá két egypercest is. Számomra ugyanis két erős érzelem kötődik a nyári viharokhoz, amiket szerettem volna visszaadni a megoldásaimban: egyfelől hihetetlenül romantikusnak tartom a hirtelen leszakadó nyári esőt, másfelől pedig legalább ugyanennyire félelmetesnek.

Feladat: Írjatok le egy igazi nyári vihart, csak érzékek (szaglás, látás, hallás, tapintás) bevonásával!

Ceruzanyomok #6 - Írni kellene, miért nem megy?

Májusra és júniusra két összefüggő témát választottunk a csapattal. A kérdés első fele, hogy nekünk mi szokott leblokkolást okozni, amikor írunk, a második pedig, hogy hogyan motiváljuk magunkat, amikor leblokkolunk és mi szokott segíteni tovább lendülni. Bár számomra a kérdés második fele sokkal izgalmasabb lesz (elvégre a tovább lépés mindig jobb téma, mint maga az elakadás), a rend kedvéért lássuk először, szerintem hol lehet nagyon könnyen elakadni. 😅

Történetek száz szóban - 10.felvonás

Mivel tegnap került fel egy friss játék az Aranymosásra, ezért úgy döntöttem, a héten ezt írom meg egy régebbi száz szavas helyett. Íme! 😊

Feladat: Képzelj magad elé egy szép, nyári tájat (rád bízzuk, hogy ez vízpart, erdő, hegyek, azaz milyen is számodra, de legyen nyári és szép), és írd le úgy, hogy nyomasztónak tűnjön. Vigyázz, ne attól legyen nyomasztó, ami történik az adott helyen (egyáltalán nem kellenek ide szereplők vagy cselekvések), hanem a leírás adja át a hangulatot!

Történetek száz szóban - 9.felvonás

Kicsit rákapcsoltam a száz szavas feladatokra, mert eléggé elmaradtam ebben a hónapban a terveimhez képest, valahogy ez a május nem akar(t) a tervek szerint alakulni. Úgyhogy megpróbálom behozni magamat, bár ezzel a feladattal ismét meggyűlt a bajom. 😅

Feladat: Meséld el valaki testi vágyakozását maximum 100 szóban, E/3-ban. Nincs tartalmi megkötés. Figyelem! Nem kérek obszcén szavakat, sem az elsődleges nemi jellegek plasztikus leírását. Oldjátok meg korhatáros elemek nélkül.

Történetek száz szóban - 8.felvonás

Feladat: Írj az őszről egy kis leírást, lehetőleg minél erőteljesebb hangutánzó, hangfestő szavakkal maximum 100 szóban. (Lehet a valóságban maradni, de ki is léphettek a sci-fi, fantasy világ felé. A narráció nincs megadva, de párbeszéd ne legyen benne, leírást kérünk.)

Írós rutin újratervezés

...avagy kontroll visszaszerző stratégiák a megbolondulás ellen

Tegnap ránéztem a naptáramra és meglepődtem, amikor tudatosult benne, hogy a héten lesz két hónapja, hogy számomra is elkezdődött ez az egész COVID-őrület és át kellett kalibrálnom a mindennapjaimat. Az elmúlt időszak nagyon sok szempontból kész hullámvasút volt, rengeteg mindent újra kellett értékelnek és gondolnom. A sorból persze az írás sem maradt ki és mivel a napokban egyébként is azon gondolkodtam, hogy ideje volna írnom valamit a blogra - ami nem száz szavas ujjgyakorlat -, ezért úgy éreztem, adja magát, hogy összeszedjem a saját tapasztalataimat a hirtelen életritmus-váltás és az írási rutinom változásainak korrerációja kapcsán. 😏

Történetek száz szóban - 7.felvonás

Némi kimaradás és novellázás után felvettem a félretett fonalat, hogy tovább írjam a száz szavas gyakorlatokat. Kezdek rádöbbenni, hogy egyik feladat sem olyan egyszerű, mint első olvasásra hiszi az ember... 😅

Feladat: Mesélj el E/1-ben egy utcai jelenetet maximum 100 szóban a másik nem szemszögéből. (Ha férfi vagy, akkor nőként, ha nő vagy, akkor férfi szemszögből.) Bármilyen jelenet lehet, a fantáziádra bízom.

Történetek száz szóban - 6.felvonás

Örömmel mondhatom, hogy ezennel beértem Ennát és Fereát a száz szavas történetekkel. 😏

Feladat: Írj egy maximum 100 szavas leírást az unalomról pl. ábrázolj egy személyt, aki unatkozik, vagy magát az életet unja. Figyelj rá, hogy a szereplőd unatkozzon, ne az olvasód! (Nincs megkötés hely, idő, narráció, karakter kapcsán.) Az UNATKOZIK, UNALOM szó ne legyen benne!

Ceruzanyomok #5 - Hali, itt a Valóság. Miben segíthetek?

Az online térben körbenézve ugyanaz a téma bukkan fel lépten-nyomon, nincs menekvés. Mindenhol gomba módra jelennek meg a világméretű pandémiákkal és vírusokkal kapcsolatos könyvek, a csapból is összeesküvés elméletek meg praktikus otthonlét-túlélési praktikák folynak, és persze a téma aktualitását megragadó pályázat kiírások is szépen elszaporodtak. Persze érthető, mintha az egész világ megváltozott volna egy szemvillanás alatt és ez mindenkit foglalkoztat; a koronavírus jó sok megszokott rutint felrúgott, kikényszerítette a lassítást és az adaptálódást, meg akkor már egy füst alatt kényelmesen befészkelte magát a művészetek világába is.

Nem csoda, hogy az áprilisi témánk is részben erre való reflektálás lett, bár igazából csak részben, kicsit távolabb helyeztük a témától a fókuszt. A két konkrét kérdés ugyanis, amit ebben a hónapban a körblogolásunk során körbejártunk így hangzik: Téged, mint írót mennyire inspirálnak a világ aktuális dolgai, történései? Szívesen építed be ezeket a történeteidbe?

Lássuk csak... 😏

Áprilisi száz szavas játék

Az április havi feladat kicsit visszás érzéseket hagyott bennem, először nem is voltam benne biztos, hogy meg akarom-e írni. Végül úgy döntöttem, nem hagyom ki ezt sem, mert év elején megígértem magamnak, hogy ha időm engedi, akkor idén az összes apollós játékban próbálok részt venni és megírni minden száz szavas feladatot. Szóval végül rávettem magamat és kitaláltam valamit a témára. (A többiek megoldását az Apolló blogon olvashatjátok.)

Feladat: Elég sok konspirációs történet kering az interneten manapság, hogy a koronavírus hogy jutott ki, ki/kik alkották meg, milyen céllal. Akár ezeket felhasználva, akár saját kis összeesküvés elméletet gyártva írd meg 100 szóban a korona vírus eredettörténetét.

Történetek száz szóban - 5.felvonás

Következő feladatnak ismét egy olyat választottam, amit Enna és Ferea már megírtak. Bevallom, nem gondoltam, hogy ilyen nehéz dolgom lesz a feladattal, de megküzdöttem vele. 😅

Feladat: Írj egy maximum 100 szavas leírást egy ember külsejéről pl. olyasmi, amit egy idegen az adott személyről első pillanatban lát. (Ember legyen, ne más lény. És ne párbeszédes forma, vagy E/1-es mesélés, hanem sima E/3-as leírás.)

Ceruzanyomok #4 - Író a történet mögött?

Forrás: Pinterest

Sajnos eléggé elmaradtam a körblogolással, pedig Eliza nagyon érdekes témát vetett fel még február elején: Írók, avagy az álarcos történetszereplők.
Vagyis hogyan éljük meg azt, amikor az olvasók azonosítanak minket a karaktereinkkel. Foglalkozunk egyáltalán a dologgal, miközben épp írunk, vagy amikor eljön a pillanat, hogy nyilvánossá tegyünk egy történetet? Egyáltalán mit gondolunk erről az egész jelenségről? Fontos? Egyáltalán nem az? Jelen van egyáltalán az író a történeteiben? Vagy nekünk aztán teljesen mindegy, mit gondol az olvasó?

Végre volt időm letenni a fenekemet és összeszedni a gondolataimat a téma kapcsán. 😊 A cikk végén szokás szerint megtaláljátok a többiek kapcsolódó bejegyzést is.

Történetek száz szóban - 4.felvonás

Következő feladatként egy nagyon érdekes stílusgyakorlattal volt dolgom, ami így hangzott: Írj egy maximum 100 szavas népies nyelvezetű szöveget, vagy népmeséhez hasonló töredéket. Nincs megkötés hely, idő, narráció, karakter kapcsán; legyen ízes a szöveg, de nem erőltetett.

Történetek száz szóban - 3.felvonás

Még mindig próbálom Ennát és Fereát beérni a korábbi száz szavas feladatokkal, úgyhogy a harmadiknak választott kihívás is egy olyan lett, amit ők már korábban megírtak. A feladat 2012 nyarán került fel annakidején az Aranymosásra és a fókuszálást hivatott gyakoroltatni. Amire nekem amúgy is nagy szükségem van, hiszen könnyen belefutok a túlírás problémájába. 😅

Feladat: Egy sci-fi vagy fantasy világvége. Bármilyen, de férjen bele száz szóba.

Történetek száz szóban - 2.felvonás

A héten kicsit visszaléptem és azt a száz szavas feladatot választottam ki, amit a játék többi résztvevője megírt már a legelső héten. 😄 Gondoltam, kicsit beérem őket.

Feladat: Írj egy maximum 100 szavas részletet egy élőlény átváltozásáról. Bármi bármivé változhat, nincs megkötés.

Márciusi száz szavas játék

Új hónap, új játék. 😊 Bár a márciusom eddig elég zilált és kapkodó lett, végül volt időm alkotni az egyperces játékunk harmadik körére is. Száz szóban összehozni egy úriembert nem volt könnyű menet, de végül elégedett voltam az eredménnyel. Íme! 😄

Feladat: Fejtsétek ki száz szóban, hogy mit tesz egy úriember, a forradalom küszöbén, ha kedvese visszautasítja a virágot és a közeledését. A műfajt nem határozom meg, de érződjön benne a forradalom lángja.

Történetek száz szóban - 1.felvonás

Év elején megfogadtam, hogy az idei év a játékról és a rendszerességről fog szólni. A játékról, mert ideje ismét felfedeznem magamban azt a spontaneitást, amivel régen írtam és a rendszerességről, mert ha nem teszem le a pici popómat tudatosan és rendszeresen a székre, akkor bizony elsodor a mindennapok rohanása és halogatásba fullad minden ötletem.
Szóval játék és rendszeresség. 😊 Már csak konkrét célt kellett társítani ehhez a projekthez, így jött az ötlet, hogy idén végigírom az Aranymosás Irodalmi Magazinban eddig megjelent száz szavas feladatokat. Így Március derekán ideje is hozzáfognom a megvalósításhoz. Mivel pedig láttam, hogy Enna és Ferea is hasonló játékot játszik egy ideje; gondoltam, akkor miért is ne kérdezném meg, hogy játszhatok-e velük. Szerencsére igent mondtak. 😊

Íme tehát az első heti játék. A bejegyzés végén azt is elárulom, nekem mi okozta ebben a feladatban a legnagyobb kihívást. ^.~

Feladat: „Felállt és kiment.” Ezt a mondatot kell kibővítened kivételesen most PONTOSAN 100 szóra. Csak egy mondat lehet, nem több, és erős életérzést, vagy hangulatot sugározzon. Nincs megkötés hely, idő, narráció, karakter kapcsán.

Februári száz szavas játék

Februárban is folytattuk a száz szavas játékot az Apollósokkal és szerencsére nekem is volt időm ismét alkotni. 😊 Nem is hinné az ember, hogy egy elsőre egyszerűnek tűnő feladat, mennyire bonyolulttá válik, ha csak gesztusokat és félmondatos utalásokat használhat az ember a titkok leleplezéséhez.

Feladat: Minden maszk mögött ott rejtőzik a valóság. Írj egy farkasangi/busójárásos/maszkabálos jelenetetet, ahol az egyik szereplő titkot rejteget. A titok derüljön ki, de ne abból, hogy a szereplő elmondja azt!

Én-rutin íróknak (cikk recenzió)

A minap a Writers Write amerikai, írással foglalkozó csoportba felkerült egy vendégíró, Ainsley Lawrence cikke arról, hogy az írók (és más kreatív alkotók) számára miért elengedhetetlenül fontos az önmagukról való gondoskodás (vagyis angolul self-care) tudatos gyakorlása a mindennapok során. Bár semmi egetrengetően új, vagy nagy horderejű dolog nem volt a cikkben, mégis hihetetlenül jól esett olvasni, jó pillanatban talált meg épp ez a poszt. Ami egyébként –, mint utólag kiderült, amikor tudatosan próbáltam megkeresni... – több nappal korábbi volt, nem is tudom, miért épp most dobta fel a hírfolyamom.
Lényeg a lényeg, hogy az első gondolatom az volt, le szeretném fordítani a cikket. A második pedig az (miután elkezdtem a nyers fordítást), hogy mégis inkább recenziót írok róla, mert abba könnyebb beleszőni a saját gondolataimat is a téma kapcsán.

Ceruzanyomok #3 - Tíz év nyomában

Forrás: www.nlc.hu

Bevallom, nem voltam odáig az örömtől, amikor a csapat megszavazta az évtized értékelést témának. Aztán elkezdtem gondolkodni, hogyan is foghatnám meg ezt az egészet úgy, hogy ne fusson ezerfelé a dolog és... Nem jöttem rá. Viszont a nagy merengésből született egy másik bejegyzés az előző évemről és az írói blokkokról, amik évek óta épültek bennem. Baromi hálás vagyok a csapatnak emiatt, nagyon kellett már, hogy felszakadhassanak ezek a dolgok belőlem és tisztulhassanak a gondolataim. :)
Viszont miután megírtam a 2019-es „évösszegzésemet”, megint ott álltam, ahol a part szakad.

Januári száz szavas játék

Az Apolló Tintafoltjaival apró játékba fogtunk; minden hónapban egy megadott témára írunk száz szó hosszúságú történeteket. Januárban nekem is volt időm játszani, íme a feladatunk és a megoldásom. 😊

Feladat: Írj egy száz szavas szösszenetet, aminek a témája a tél! A történetben jelenjen meg legalább három szín, ami nem lehet sem a fehér, sem a zöld, sem pedig a piros.

Négyszázezer „semmi”

Az év vége kapcsán több írós fórumon is szóba került a 2019-es év lezárása, és több blogbejegyzést is olvastam, aminek az évértékelés volt a témája. Folyamatosan az járt a fejemben, hogy „A francba, kellene ilyet írni, de miről? Nem írtam tavaly semmit...”
Aztán a Ceruzanyomok csoportban a többiek megszavazták, hogy a havi témánk legyen az évtized értékelés (erről majd később hozom a cikket) és ennek kapcsán kénytelen voltam tüzetesebben megnézni az elmúlt évemet is. Megdöbbentő élmény volt, mert rá kellett eszmélnem, hogy miközben azon nyűglődtem egész évben, hogy semmit sem írok... Valójában több mint négyszázezer(!) leütésnek megfelelő szöveget alkottam. O.O Tény, hogy ennek nagyjából kétharmada egyetemi beadandó, de azért akadt az irományok közt két befejezett novella, félkész novella és regény kezdemény/jelenet, szituációs és stílusgyakorlat, egypercesek és miegymás.

Forrás: Google :)

Szóval igenis írtam. Miközben attól szenvedtem, hogy épp válságban vagyok és emiatt nem haladok semmivel, valójában megállás nélkül alkottam és észre se vettem. Toporogtam, frusztrált voltam, egyre inkább kedvetlenné tett a gondolat, mennyiszer nem-írok ahogy teltek a hónapok és újabb pályázati határidők jártak le... Szóval minden elemével együtt megéltem a válságot, holott látszólag semmi okom nem volt rá. Ezek után akaratlanul is elkezdtem gondolkodni azon, hogy miért volt mindez. Mitől szenvedtem egész 2019-ben és mi frusztrált folyamatosan, ha nem az, aminek ezt az érzést (=nem-írás) tulajdonítottam?

Lázadó a polcon

Január elseje alkalmából az Aranymosás oldalára felkerült egy száz szavas játék, amire ezúttal én is alkottam. Be kell azonban vallanom, első nekifutásra úgy elragadott a hév, hogy jóval a megengedett száz szó felé szalad a kis jelenetem, s bár utólag lecsipkedtem belőle, hogy beküldhessem... Azért ez az eredeti, csöpp iromány mégiscsak szomorúan ült a gépemen és valahányszor a doksira néztem, azt éreztem, kár lenne csak a száz szóra lefaragott verziót megmutatni a világnak.

Szóval úgy döntötte, a blogon pont elfér a teljes iromány, úgy ahogy eredetileg napvilágot látott. Hátha még néhány vidám percet is szerez majd valakinek, aki belefut. ^.~