Tintafoltok Aggteleken

Szeretem, hogy az Apolló nem csak egy szakmai támogatóközeg, de egyben baráti társaság is. Hogy miért? A helyzet úgy áll, hogy jó fél éve egy sort sem írtam, aminek okait valószínűleg oldalakon keresztül tudnám sorolni. Emiatt (azt hiszem érthető módon) kicsit ódzkodtam attól, hogy egy hétre elmenjek a világ végére egy alkotótáborba, ahol a tervezett programok (egyik) alappillére az írásra szánt idő.

KMK írósuli diák szemmel – 1. megálló: Szövegboncolás

Már egy ideje tervezem, hogy írok egy hosszabb élménybeszámolót arról, milyen volt a Könyvmoly Képző íróiskolásának lenni és számomra mit adtak az eddig elvégzett kurzusok. Szerencsére, ha az ember akar valamit, besegít az élet; nem rég a lendület és az idő is rám talált.

Lássuk tehát, milyen is volt a szövegboncoló kurzus diákjának lenni?

Nyikorgó búcsú(s)zó

Az Apolló Tintafoltjai blogra felkerült egy régebben írt, egyperces ujjgyakorlatom. Egy ilyen álmatag hangulatú őszi délutánon jó szívvel ajánlom bárkinek, ízlés szerint egy bögre forró teával vagy kávéval körítve. 😊

Kiszely Réka - Nyikorgó búcsú(s)zó

„Olyan sok mindent megélt Velük, hogy már számon se tudta tartani. Megkopott emlékezetében a sok-sok év, akárcsak kérges bőrén a színes festék szilánkok, s bizony öreges nyöszörgéssé váltak a beszélgetések is, mikor a szél nekifeszült egy-egy álmos hajnalon.”

Sültkrumpli fagyival

Mostanság lépten-nyomon azt hallgatom, hogy ugyan döntsem már el végre; akkor most bölcsész vagyok, vagy közgazdász? Régebben, ha ilyen pellengérre állítottak három kimenet fordult elő:
1) zavartan vörösödve vigyorogtam, mint a tejbetök,
2) habogtam valamit arról, hogy miért is nem tudok dönteni, esetleg
3) megrántottam a vállamat és igyekeztem mielőbb elhessegetni a témát.

Forrás: SmittenIceCream twitter oldala

Kész szerencse, hogy végre eljutottam addig a pontig, ahol meg tudom kérdezni magamtól; ugyan miért is ne szerethetnék egyszerre két dolgot? Mondjuk a körtét meg az almát? A csokit meg a sós kekszet? A macskákat meg a kutyákat? A nyarat és az őszt is?

Esetleg az írást meg a pénzügyi témákat?

Olyan ez, mint a mekis sültkrumpli meg a vanília fagyi „házassága” – fura, fura, de azért valahogy mégiscsak működik a kémia. (Már akinek...)

Az elkezdés nehézségei

J.R.Slattum - Forest Thinking

Már jó néhány napja merengek azon, vajon miként lehet frappánsan elkezdeni egy blogot. Még utána is olvastam – elég vicces, hány meg hány cikk van a témában, ami végsősoron semmi konkrétat nem tanácsol (tisztelet annak, ami igen) kivéve persze azt, hogy milyen tanfolyamra fizess elő, ahol majd megtanulhatod a nagy titok megfejtését. A legjobban azon az oldalon szórakoztam, ahol felsoroltak ötvenhét különféle témát, amiből kedvedre válogathatsz, ha sikeres első bejegyzést akarsz írni.
Be is ugrott azonnal a lista, amit pont aznap kaptam az egyik egyetemi professzoromtól és jött vele karöltve az ötlet: „Hé! Mit csinálnálsz, ha egy beadandót kell elkezdened?” Elvégre mihez nyúl vissza az ember lánya, ha zsákutcába fut? Ahhoz, amit ismer! Bizony.